Kategóriák: latvanyossag_szloven

Muravidék – Szlovénia

Muravidék – Szlovénia

Az Őrség települései közül néhány közvetlenül határos Szlovéniával. Mióta otthonosan járunk-kelünk a határtalan Európában, azóta Bajánsenyéről, Kercaszomorról, Magyarszombatfáról, vagy Szalafőről akár gyalog is átsétálhatunk a szomszédos országba. A Muravidék települései azonban kínálnak annyi élményt és látnivalót, amiért érdemes akár egy hoszabb túrát is tennünk ezen a tájon.

Selo – Nagytótlak

muravidek03

 Ha Magyarszombatfán átlépjük a határt, alig tízperces autózás után érkezünk meg a Selo nevű kis faluba, valamikori nevén Nagytótlakra. Az itt látható Szent Miklós kápolna a Muravidék egyik legjelentősebb román kori épülete. Előtte állva azonnal beazonosítható az elnevezés eredete: az épület majdnem teljesen kör alakú. Egyes – nem igazolt – vélemények szerint a körforma a természetvallások idejének áldozati tereit idézi.

Martjanči – Mártonhely

muravidek04 

A veleméri templom freskófestőjének, Aquila Jánosnak a „keze nyomát” találhatjuk meg a mártonhelyi Szent Márton templom régi falain, és meglepő módon a külső falon is, ahonnét egy óriási méretű falfreskóról Szent Kristóf néz le ránk. A kora középkori templom freskói igen jó állapotban maradtak ránk, kiváló módon példázva a középkori képi gondolkodást, amely egyszerre tette „képzelhetővé”, és egyben „olvashatóvá” a hitvilág alaptörténeteit.

Murška Sobota – Muraszombat

muravidek05 

A város kastélya ma helytörténeti múzeum és kulturális centrum. Érdemes meglátogatni időszakos kiállításait is, amelyből képet kaphatunk a mai szlovéniai képzőművészetről. A Szent Miklós római katolikus templom a 14. században épült. A templom alatti sírboltokban nyugszanak a Szapáry és a Keresztury család tagjai.

Rakičan

muravidek06

A Mura völgyének síkságán fekvő kastélyt a Batthyány család birtokolta, s bár nem volt állandó lakhelyük, fontos részét képezte a családi uradalmaknak, különös tekintettel a ménesre. Ma is széles körben ismert jól prosperáló istállója, amelyben lovas oktatás folyik. Klasszikus pincészete is jól ismert, ahol megtaláljuk a környék kiváló borainak gyűjteményét. Állagmegóvás szinten az egész épületet felújították, de további munkálatok szükségesek a teljes körű hasznosításhoz.

 Lendava – Alsólendva

muravidek07

Lendava Szlovénia északkeleti kiszögellésében, a Mura folyó mellett, a síkságból kiemelkedő Lendva-hegy lábánál található. A szőlővel telepített hegyről tiszta időben egyaránt ellátni horvát és magyar területre is. Igazi többnyelvű és többkultúrájú város. A lendvai vár 1973-tól galéria és múzeum. Itt láthatók a lendvai születésű Zala György szobrászművész szobrai, valamint a környék néprajzi, régészeti és történeti érdekességei. A várudvaron képzőművész alkotótáborokat rendeznek nemzetközi részvétellel. A helyi kortárs szlovén és magyar képzőművészek bemutató helye a zsinagóga. Aki pedig kíváncsi a szlovéniai magyarok kulturális életének hétköznapjaira, keresse meg a Bánffy központot, ahol magyar nyelvű könyvesbolt, kiállító terem, kávéház várja a látogatókat.

Hodoš – Hodos

muravidek08

A Szlovéniához csatolt magyar település egyike volt a hajdani 18 őrfalunak. Neve a területét átszelő, hódban gazdag vizeire utal. Sajnos a hód már kihalófélben lévő állat, valódi élettere ma már csak Észak-Európában van. Helyette van viszont Hodoson vidra, amelynek életmódja és szokásai hasonlóak a hódhoz. Ez a védett ragadozó is igényli a vizet, földalatti üregeket ás magának, és szerencsére még nem halt ki, sőt a hodosi „Vidra tanösvényen” sétálva nyomaira is bukkanhatunk. Ha a falu határában található mesterséges tó körül sétálva mégsem találkoznak vele – ami azért valószínű, mert a vidra elbújik az ember elől – ez ne vegye el a kedvüket. Maga a séta is megéri a szép környezetben.

Krplivnik – Kapornak

muravidek09

Az egykori Kapornakon található a környék leggazdagabb néprajzi gyűjteménye, amely a volt Skerlák házban nyílt meg. A gyűjtemény régi őrségi családok használati tárgyaiból mutat be jó néhányat, de találhatunk dokumentumokat, eredeti leveleket, iratokat, térképeket, amelyek nemcsak az Őrség történetéről mesélnek, de hírt adnak a valamikori magyar falu középkortól stabilan működő gazdasági életéről, életformájáról, vallásáról, szokásairól.

Domanjševci – Domonkosfa

muravidek10

A falu a Kerca patak partján található, régi templomos hely, Szent Márton (eredetileg Szűz Mária) tiszteletére szentelt temploma a 13. században épült. Ez a szép román stílusú műemlék az ezerötszázas évektől protestáns templomként  működött. Freskói áldozatul estek az időnek, bár létezésükről tudunk, mert az 1732-es rekatolizáció során még szerepelnek a templom állapotáról szóló feljegyzésben. A templom alatt, a Kerca patak völgyében találjuk a község két értékes, ma is működő vízimalmát, a Sleibits és Csahuk malmot. Mindkettő muzeális értékkel bír, így műemlékként vagy működő malomként egyaránt érdekes élmény lehet a megtekintése.

 Ivanjševci – Jánosfa

muravidek11

Koloman Kozic méhész a szlovén mellett magyar szóval is fogadja portáján vendégeit. Házi múzeumában régi méhész- szerszámok, kasok és tároló edények vannak elhelyezve. A mézből készült termékek sokasága – mézeskalácsok, méhviasz gyertyák, propoliszos ételek, sütemények – találhatók itt, na és a híres mézes pálinka, amelyből még kóstolót is kaphatnak a vendégek.

Berkovči – Berkeháza

muravidek12

A kis berkeházi vízimalom – a Császár- malom – valódi technikatörténeti emlék. 1930 óta őrli a gabonát, bár ma inkább csak a turisták kedvéért indítja be gazda. Az ódon, megfeketedett gerenda épületben régi szerszámok kiállítása is látható.

Grad – Felsőlendva

muravidek13

Észak-kelet Szlovénia valaha átjárhatatlan rengetegeiben a 13. században építették a templomosok a felsőlendvai várat (Lindau). Európának ebben a részében ez az egyik legnagyobb vár, termeinek száma megegyezik az év napjainak számával. Viharos történelme során a gazdag grófi tulajdon tékozló gyáriparosok kezébe került. Majd a Vörös Hadsereg kórházat működtetett benne. Ha az udvar közepén az egykori tölgyfa tuskójára áll az ember és kinyújtja a kezét, tenyere vérezni kezd. Valószínű, hogy a tuskó felett összefutó 7 energiavonal miatt. E helyen állítólag valaha kovácsműhely állt, itt kovácsolták a templomosok kardját, az erő szimbólumát. Uniós források segítségével az elmúlt években nagyléptékű helyreállítási munkák folytak, ma a vár nagy része látogatható, termeiben különböző kiállítások vannak.

Alsólendvától Felsőlendváig – A Muravidék látnivalói

Hírlevelünk most következő képzeletbeli utazása során a ma már Szlovéniához tartozó Muravidékre invitáljuk kedves Olvasóinkat. A régió magyar vonatkozású emlékeit vesszük sorra, várakat, kastélyokat veszünk szemügyre, miközben a gyönyörű, dimbes-dombos lankák között sétálva észrevétlenül a táj megkapó szépségének rabjává is válunk.

A terület, amely ma Szlovénia legészakibb történelmi régiója, 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte. Székhelye Muraszombat. Először mégsem ide látogatunk el, hanem a régiónak a magyar határral szomszédos településére, Lendvára, ahol ma is jelentős magyar kisebbség él (az ún. „muravidéki magyarok”). Nem véletlen hogy a település a Muravidék magyarságának központja.

Lendva/Alsólendva (Lendava) Szlovénia északkeleti kiszögellésében, a Mura folyó mellett, a síkságból kiemelkedő Lendva-hegy lábánál található. A szőlővel telepített hegyről tiszta időben egyaránt ellátni horvát és magyar területre is. Igazi többnyelvű és többkultúrájú város.

muravidek01

 Leghíresebb történelmi emléke a vár, amely 266 méteres tengerszint feletti fekvésével Muravölgy fontos őrszeme és védőbástyája volt. Az eddig megállapított történelmi bizonyítékok alapján feltehető, hogy a városban már a 12. század elején létezett valamilyen erődítmény. A tatárjárás időszakában a vár teljesen elpusztult, ám újjáépítették. A 14. századtól a lendvai várban a Bánffyaknak köszönhetően figyelemre méltó szellemi és politikai élet bontakozott ki. Falai között nem akármilyen hírességek fordultak meg: 1480-ban Mátyás király, négy évvel korábban jegyese, későbbi felesége, Beatrix nápolyi királykisasszony is megszállt itt. A Bánffy-család kihalása után rövid időre a Nádasdyak birtokába került, majd izgalmas politikai események után az Eszterházyak kapták meg. Mai formája a 18. századból maradt ránk, amikor Eszterházy herceg a vár központjában lévő középkori épületet L-alakú barokk várrá építtette át. Ekkor kapta a ma is meglévő látványos tetőzetét.

20. századi sorsa „ismerős” forgatókönyv szerint zajlott: az épületet a jugoszláv hadsereg a két háború között laktanyának használta, majd a második világháború után egy ideig általános iskola működött benne.

A vár ma kulturális események színtere: a galéria és a múzeum méltó helye, a hatalmas padlástérben különleges atmoszférájú kiállítóterem működik. A múzeumban megtalálhatók a lendvai születésű Zala György szobrászművész szobrai, valamint a környék néprajzi, régészeti és történeti érdekességei.
A város kulturális életének igen fontos centruma a színház, melyet Makovecz Imre tervei alapján készítettek. Ez az organikus stílusú épület a fa, a kő és a márvány szép találkozását valósítja meg.

Muravidéki kalandozásunk következő állomása a régió központja, Muraszombat (Murska Sobota).  A település nevét valószínűleg a szombati napokon tartott heti vásárairól kapta, előtagja arra utal, hogy a Lendva folyó, amely mellett épült, a Mura vízrendszeréhez tartozik.
Muraszombatot már száz évvel korábban is nagyközségként írják le, mégpedig városias jelleggel, s két nevezetességét említik: a Szapáry-kastélyt, valamint a gót stílusú, 14. századi templomát. A Szapáry-kastély a 16. században épült középkori elődje helyén reneszánsz stílusban. Mai formáját a 18. század első felében történt átépítés után nyerte el. Főkapuja a barokk építészet különlegesen értékes példája. Említésre méltó még a kápolna és szalon barokk freskókkal díszített falai. Parkjában számos egzotikus fa található, köztük több mint háromszáz éves tölgyfák is. Itt kapott helyet a Muraköz nagyjainak emlékműve és a nemzeti függetlenségi harc 1993-ban emelt emlékműve is. A kastély ma helytörténeti múzeum és kulturális centrum.
Római katolikus temploma, a Szent Miklós templom a 14. században épült. 1676-ban állították helyre, majd 1734-ben renoválták. A templom alatti sírboltokban nyugszanak a Szapáry és a Keresztury család tagjai.

muravidek02

Muravidéki „sétánk” utolsó állomása: Felsőlendva (szlovénul Grad), mely Muraszombattól mindössze 20 km-re északnyugatra, a Gradski-patak partján fekszik.
Legismertebb látnivalója a vár, talán nem véletlenül, hisz az erődítmény Szlovénia legnagyobb várépülete! Említésre méltó hogy még a templomos lovagok kezdték el építeni a keresztes háborúk idején. A 13-14. században az Amadé családé, majd annak kihalása után a Szécsyek tulajdonába került. Mátyás király olaszországi útjai során mindig itt szállt meg teljes kíséretével. A várat birtokosai rendszeresen bővítették, fejlesztették. Ennek ellenére a 16. és a 17. században többször is elfoglalták parasztfelkelések, valamint török betörések során. 1684-ben a Szécsy család is kihalt férfiágon és a birtok a Batthyányiaké, majd a Szapáryaké, illetve a Széchenyi családé lett.
A II. világháború során a vár súlyos sérüléseket szenvedett, és teljesen kifosztották. A háború után szovjet csapatokat szállásoltak el benne, majd köztulajdonba vették. Egy darabig hivatalokat helyeztek el benne, néhány család is beleköltözött, de egyre jobban leromlott az állapota. A hetvenes évek elejére részben felújították, és házasságkötő termet is berendeztek benne. A felújítási munkák jelenleg is folynak EU-s támogatással.
Zárásul egy érdekességre is felhívjuk az idelátogatók figyelmét: a kastélyudvarban bioenergetikai erőpont van, amivel különböző betegségek gyógyíthatók.